Fördőtelep, MSZMP Üdölő, Club Aliga

1902-ben azonban a balatonfőkajári birtokos, Tóth Ede fürdőtelepet létesített (fürdőkabinokkal és vendéglővel) és felkínált 64 villatelket eladásra. A felvirágzásban azért is bízott, mivel Balaton Aliga a fővároshoz legközelebb eső fürdőtelep volt a Balatonnál, ráadásul vasúti megállóhellyel is bírt.

A fürdőtelep rendkívül gyorsan fejlődött, egyre több vendég érkezett, 1905-ben már posta-ügynökség is működött, és

1907-ben már Balatonaliga néven törzskönyvezték az Aliga-fürdőtelepet.
Elsősorban a művelt középosztály nyaralóhelyéül szolgált, a feljegyzések szerint 1906-ban Breuer Mór, királyi tanácsos is itt épített magának villát.

1912-re már 40 kész villa állt, de már abban az évben újabbakat kezdtek el építeni.

1904-ben megalakult a Balatoni Szövetség, amely a balatoni fürdőtelepeket foglalta magába, és célja az idegenforgalom fellendítése volt, versenyképes árakkal, egy Balaton körüli sétaúttal, a vasúti és hajózási menetrendek sűrítésével. A szövetséghez Balatonaliga fürdőtelep, Balatonfőkajár részeként 1906-ban csatlakozott.

1916-ban az aliga fürdőegyesület ezek alapján kérte a Déli Vasutat, hogy az amúgy csak nyáron érvényes, nyaralóval rendelkező vendégek részére kibocsátott jegyfüzeteket egész évben használhassák, így fellendítve a tavaszi, őszi és téli idegenforgalmat is. Az 1920-as években pedig meg is épült a Balatonaligát is érintő balatoni körút.

1928-ban már két vendégfogadó is állt a területen, míg 1930-tól porolajjal portalanították az utakat, hogy az autóforgalmat megkönnyítsék.

Aliga fekvésének köszönhetően ezekben az években rengetegen kirándultak a fürdőbe, nagyon gyakoriak voltak a hétvégi, egynapos szervezett kirándulások is.

Az 1930-as években villanyvasutat építettek, hogy a látogatók még gyorsabban juthassanak el a Balatonhoz, és ekkor már rendszeres autóbuszjáratok is közlekedtek. Az utazóközönség kényelmét szolgálandó azt is eldöntötték, hogy elhordják a löszfalak egy részét, hogy a vonaton utazókat ne zavarja semmi a Balatonban való gyönyörködésben. 1935-ben pedig az aligai területre is bevezették a villanyvilágítást.

A terület népszerűsége rengeteg befektetőt vonzott. A háborús hiány ellenére 1943-ban Montecarlo néven luxusépítkezésbe is kezdtek: három nagy szállót akartak építeni, 54-54 luxuslakással, klubházakkal, szabadtéri színpaddal és teniszpályákkal. Sőt, a Balaton medrének egy részét is fel akarták tölteni, azonban az építkezés leállt.

A II. világháborút követően a családi fürdőzők helyett egyre gyakoribbá vált a gyermekek-, munkások üdültetése. 1947-től például a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa Balatonaligán alakította ki első központ üdülőtáborát.

1948-ban Aligán pihente ki fáradalmait Rákosi Mátyás, akkor miniszterelnök-helyettes, Gerő Ernő, közlekedésügyi, Rajk László, külügy- és Vas Zoltán, gazdasági miniszter, valamint Nagy Imre, az Országgyűlés elnöke.

Rákosi Mátyásnak megtetszett a terület és 1948-ban a párt kisajátította a települést. Kitelepítették az embereket és lebontották a legtöbb házat. A jó állapotú épületeket a párt vezetőinek osztották ki, de senki sem ellenkezett. Ekkor Rajk László és Kádár János is kapott például villát a területen.

Rákosi villáját kerítéssel választották el a többitől, és rá külön őrség is vigyázott (ha úszni ment, csónakon követték). A villáján két reflektor pásztázta a vizet, hogy nehogy onnan közelítsék meg az épületet.

Rákosi Mátyásnak annyira tetszett a terület, hogy májustól októberig szinte minden hétvégét lent töltött feleségével.

Az aligai területet ekkor két részre osztották: Aliga I. néven a pártalkalmazottak vehették igénybe az ingyenes üdülést, míg az Aliga II. egy géppisztolyos őrökkel védett elzárt terület volt a párt vezetői számára. A PB-tagok itt ingyenes ellátást kaptak, ha bármire szükségük volt csak telefonáltak és biciklivel szolgálták ki őket. A legmagasabb fokú biztonság miatt külön orvosok ellenőrizték az ételek minőségét, „felszolgálás előtt”.

Az aligai pártüdülő fegyveres őrökkel, kutyákkal szigorúan őrzött részén találhatóak ma is a párt magasrangú tisztségviselőinek, a Központi Bizottság tagjainak épületei, Kádár János Bauhaus stílusú villája, saját szigete, illetve az Elnöki-villa, amelyben a külföldi magas rangú vendégek szálltak meg. 1959-ben Hruscsov, míg 1972-ben például Fidel Castro szállt meg itt. Gagarin 1961-ös magyarországi látogatásán szintén az aliga pártüdülőben fogadták, de járt itt Ho Si Minh, Csou-En-laj, kínai miniszterelnök és Honecker is.

A Club Aliga területén jelenleg is működő református templomot 1937-ben szentelték fel, azonban 1952-ben az egész parti területtel együtt ezt is államosították. Ekkortól a templomot istállónak, fűrészüzemnek, raktárnak, KISZ-klubnak, diszkónak és előadó-teremnek használták, míg végül 1993-ban újra felszentelték, és ismét református templomként működhet.

Az MSZMP-s pártvagyon felosztásakor a Club Aliga az Állami Fejlesztési Intézhet került először, majd később több kormányzati szerv és állami hivatal felügyelte. 1995-ben felvették az egészségbiztosítónak ingyenes vagyonjuttatásként felajánlott ingatlanok listájára, majd később többször próbálták eladni.

2007-ben a Pro-Mot Hungária Kft. vásárolta meg, és jelenleg a Club Aliga Üdülőközpont nagyobb részének tulajdonosa, kisebb része fölött 49 évre vagyonkezelői joggal bír. A terület kezelője a Multibaal Trade Kft.

Forrás: clubaliga.hu